ÉRDEKESSÉGEK
"A szép mindig érdekes, de az érdekes nem mindig szép."
Veres Péter
Az embereket általában a szokásostól eltérő, extravagáns, megdöbbentő, titokzatos vagy csodálatos dolgok érdeklik. Szívesen tanulmányozzák a hátborzongató szörnyűségeket, de a "mellbevágó" szépséget is. Ezekkel tele van a net, de sokszor a valóság sokszor inkább letaglóz, mint a sok kitaláció, hamisítvány vagy álhír. Ezért a hozzáférhető érdekességek és kérdések tömegét kell áttanulmányozni, hogy valóban jól szórakozzunk és valóban meghökkentő érdekességeket találjunk.
Nagyapáink csendes téli estéken vagy a vasárnapi ebéd után elővették a nyomdafestéktől koszos napilapokat, esetleg a fekete-fehér, - csak nagy jóindulattal magazinnak mondott - újságjaikat és belemerültek a nagyvilág híreibe. Sokkal később mi is az utolsó betűig kiolvastuk ezeket. Csodálatos és izgalmas információkat találtunk bennük. Az egyik ilyen a Tolnai Világlapja, a másik pedig Az Érdekes Ujság hetilapja volt. (Így, "U", ékezet nélkül.) .
2020-ban hatalmas élmény értesülni a talán 1913-tól hozzáférhető, sokszor könyvbe kötött példányokból a múlt - fotókkal, képekkel illusztrált - eseményeiről.
Emlékszem, hogy egy 1950-es évek elején megjelent valamilyen újságban volt egy fénykép: két csínos, szoknyás lány és egy jóképű, jól öltözött fiú ült egy középület lépcsőjén, könyveket tanulmányozva. A kép aláírása: Coca Cola mámorban fetrengő fiatalok a New York-i utcán!
Még mielőtt valaki a New York-i szó helyesírását firtatná, itt mellékelem a szakértő véleményét: Ha idegen írásmód szerint írt, egyelemű földrajzi nevekhez (pl.: Greenwich) kapcsolunk –i képzőt, általában kis kezdőbetűvel, kötőjel nélkül írjuk az így kapott szót (greenwichi). Amennyiben az egyelemű idegen tulajdonnév i-re végződik (pl.: Helsinki), az –i képzős alak végén természetesen csak egy i-t írunk (helsinki /élet/), ha pedig y-ra (pl.: Coventry), közvetlenül kapcsoljuk az –i képzőt a szóhoz (coventryi). A szabály alól kivételt képeznek azok az egyelemű idegen tulajdonnevek, amelyek utolsó i hangját kétjegyű betű jelöli (pl.: Sidney), ilyenkor a képzőt kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz (sidney-i). Ha a tulajdonnév utolsó hangja néma (pl.: Seattle), az –i képzős alakot kis kezdőbetűvel kezdjük, és kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez (seattle-i).
Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll (pl.: New York), akkor az –i képzőt mindig kötőjellel kapcsoljuk a szó végéhez, és megtartjuk az alapforma szerinti kezdőbetűket, így lesz tehát a New York-i az egyetlen helyes alak.
Olvass tovább, klikkelj a linkre!
Szerencsére az internet és a Google világában már könnyedén megkaphatjuk a kívánt infókat.
Ez nem a reklám helye, de pl.: ahol a Google véget ér, ott kezdődik az ADT. Az Arcanum Digitális Tudománytár, ahol az archívumok millióiban kereshetünk.
Itt egy hasonlóan jópofa hír, 1958-ból:
Harc a huligánok ellen
Görögországban is sok gondot okoznak a huligánok. Két athéni jampec csak úgy "szórakozásból" joghurttal leöntött az utcán egy asszonyt. Elcsípték őket, kopaszra nyírták csikófrizurás fejüket és egy rendőr megbilincselve szégyentáblával vezette végig őket a városon
Alul pedig Az Érdekes Ujság 1914.
április 19-i számának címfelirata.
Ahogy a Bevezetőben írtuk, jó lenne, ha oldalainkat olyan gyakran forgatnák, mint az öregek a Kincses Kalendáriumot.
